Brüsszel csak látszólag engedte el Ukrajna kezét, már készül az új terv

Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.

Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Az Európai Parlament előtt heverő tervezetek alapján egy szuperállami koncepció körvonalazódik az EU jövőjére vonatkozóan, egy centralizált, tagállami jogköröket elvonó föderáció képe. Az Európai Unió a geopolitikai és gazdasági versenyben lemaradóban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, a brüsszeli elit a versenyképesség helyreállítását az integráció felgyorsításában látja. A szuverenista erők nem, ezért bíznak abban, hogy az EP-választások erőegyensúly-változást hoznak az uniós belpolitikában.
Magyarország EU- és NATO-tagállamként hídszerepet akar betölteni a Kelet és a Nyugat között, stratégiai partnerségben van Kínával és Törökországgal, speciális kapcsolata van Oroszországgal – a többpólusú világrendben minden blokkal kapcsolatban akar maradni.
A közelgő EP-választás uniós és magyar stratégiai hatásairól szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Mi a baj az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament működésével?
– Ha a szuverenista erők előretörnek a voksoláson, milyen intézményi hatáskör-változtatás várható?
– Milyen hibákat követett el az EU, ami miatt a nemzetközi versenyképessége romlott?
– Nem okoz-e bizalomvesztést a Trump-féle amerikai jobboldalnál a magyar Kína-barátság?
A műsor vendégei: Kalas Vivien, a NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója és Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A Videán itt érhető el:
--